2011. január 31., hétfő

Csoportosítok

A nevelés fókusza különböző korosztályokra más és más.
1. magzatkor: fogantatástól születésig. Ez alatt a babát várni kell. Fel kell készülni (ha nem tettük már meg korábban) a gyermek fogadására. Ez hosszú beszélgetéseket is jelent azon kívül, hogy beszerezzük a szükséges kiságyat, pelenkázót, rugdalózót, stb... Mi mindent célszerű megvitatni? Nos hogy mivé szeretném nevelni a gyermekemet: zsenivé (...-ből), kiegyensúlyozott emberré, nem baj ha átlagos a teljesítménye, szabadságra (mindenben döntsön ő, én megyek utána s ha kell megmentem). Lehet hogy sarkosan fogalmaztam, de a lényeg az hogy gondoljuk végig milyen tulajdonságokat szeretnénk benne kialakítani, s mi lehet a hozzá vezető legjobb módszer. Kezdjünk el célirányosan könyveket olvasni hogy fel legyünk készülve amennyire lehet. Javaslom azt is, hogy nézzünk körül olyan nézetek között is amiért kevésbé rajongunk, mert ott is lehet jó javaslat. Gondoljuk át mi okozott nekünk nehézséget a tanulóéveink alatt, és hogyan előzhetnénk meg ezt a gyereknél (pl. zenei antitalentum vagyok, akkor sok zenecd-t hallgatok a gyerekkel majd, vagy utáltam olvasni, akkor keresek olyan könyveket ami a korosztálynak megfelelő lesz, és jobban kedvet kap majd, esetleg rosszul mozogtam, akkor több mozgásteret biztosítok majd a gyereknek, nehezen mentek a nyelvek? ismerkedjünk a korai nyelvtanulási lehetőségekkel, játékos nyelvtanulással... ) Ezenkívül várjuk szeretettel, beszéljünk hozzá, simogassuk meg a pocakot gyakran, énekeljünk neki, imádkozzunk érte stb...
2. újszülött kor (0-2 éves kor): (A határok mostantól már nem olyan egzaktak mint a magzatkornál, hanem csak kb-ra lehet megadni a gyerektől is függ) Ez az időszak arról szól, hogy ellátjuk a gyermeket. Etetjük, öltöztetjük. Mire nevelünk? Elsősorban arra, hogy anya, apa megbízható, szereti őt, ő egy rendkívül fontos, érdekes, értékes kis lény. Mit tanítunk neki? Elsősorban megtanulja a testét, azt hogy anya és ő már külön álló lény. Megtanul mozogni, s 2 éves korára már általában beszélni is fog valamennyit. A mozgás balesetekkel járhat, és ezért résen kell lennünk. Ő még nem igen tud alkalmazkodni (kicsit tud: pl a rendszeres etetés, vagy egy határozott napirend megszokása mindkettőnk számára jó lehet), nekünk kell hozzá. Dugjuk el a veszélyes és törékeny dolgokat, használjunk konnektorvédőt. Értelmetlen megverni a gyereket, hogy jegyezze meg hogy nem nyúlunk a konnektorba, nem lépünk le az útra, mert még nem érti a verést sem.
3. kisgyermekkor (2-6 év): egyre többet ért, szocializálódik, alkalmazkodik, utánoz, kérdez, beszél, folyamatosan tevékeny. Hatalmas fejlődés időszaka ez. A bábból ekkor kezd kialakulni a pillangó. Itt kezdődik a komoly nevelés... (több mint 1 blogot megér!)
4. kisiskolás kor (6-8 év)
5. kiskamasz kor(9-10 év)
6. iskolás kor (11-12 év)
7. kamaszkor (13-16,18 év)
8. ifjúkor (18-25)
9. felnőtt kor (iskolák beféejezése, munkakezdéstől nygdíjig)
10. idős kor (nyugdíjtól halálig)

(Blogomban a 2-18 év közötti gyerekek nevelésével szeretnék foglalkozni, néha érintőlegesen beszélek a felnőtt és öregkorról is, mert ha nevelő munkát végeznek kihat rájuk a nevelés)

Hadd ajánljam elolvasásra Böjte Csaba testvér levelét, mert olyan szépen fogalmazza meg az emberi élet útját. (Aki nem tudná ki ő, annak tömören annyit, hogy  Románia területén élő magyar származású ferences rendi szerzetes, aki árva (és szegénysorsú) gyerekek számára hozott létre árvaházat, neveldét. )
http://www.devaigyerekek.hu/news/news_434_csodalom+az+eletet+(2006.julius+17.).html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése